állami nyelvvizsga: 2000. január 1. előtt csak az Idegennyelvi Továbbképző Központ bonyolított le olyan nyelvvizsgákat, amelyeket az állam elismert és valamilyen módon előnyöket biztosított azoknak, akik a vizsgát sikeresen letették és bizonyítványt szereztek. 2000. január 1. előtt is voltak olyan más vizsgák, bizonyítványok is, amelyeket az állam „egyenértékűnek” tekintett az állami nyelvvizsgával.

államilag elismert nyelvvizsga: 2000. január 1. óta több olyan nyelvvizsga és (sikeres teljesítés esetén) nyelvvizsga-bizonyítvány van, amelyet az állam elismer. Minden 2000. január 1. előtt szerzett állami nyelvvizsga-bizonyítvány automatikusan államilag elismertnek minősül 2000. január 1. után is.

általános nyelvvizsga: a vizsgázók nyelvi teljesítményét mindennapi tevékenységek és élethelyzetek körében mérő egy- vagy kétnyelvű nyelvvizsga.

egynyelvű komplex nyelvvizsga: szintenként legalább négy készséget mér (beszédértés, beszédkészség, íráskészség és írott szöveg értése). A közvetítési (mediációs) készségeket nem méri, ennek következtében ezek a készségek a vizsga végeredményét nem befolyásolják.

írásbeli készségek: írott szöveg értése, íráskészség. A közvetítési készség mérése tartozhat a szóbeli és az írásbeli készségekhez is, függően a vizsgarendszerben elfoglalt helyétől.

kétnyelvű komplex nyelvvizsga: szintenként legalább öt készséget mérő (beszédértés, beszédkészség, íráskészség, írott szöveg értése és közvetítési készségek) nyelvvizsga.

Közös Európai Referenciakeret (KER): az Európa Tanács által 2001.-ben megjelentetett kézikönyv, amely nyelvtanulással, nyelvtanítással és értékeléssel foglalkozik. Azzal a céllal készült, hogy közös kiindulási alapként szolgáljon nyelvi tantervek, tantervi útmutatók, vizsgák, tankönyvek kidolgozásához.

nyelvvizsga, nyelvvizsga-bizonyítvány: a nyelvvizsga olyan szintmérés, amelynek során a vizsgázó idegennyelv-tudását méri fel a vizsgáztató intézmény. A nyelvvizsga-bizonyítvány a vizsga letételét követően kiadott, a nyelvtudást igazoló hivatalos okirat.

részvizsga(-bizonyítvány): azt a lehetőséget jelenti, hogy a komplex vizsgát szervező vizsgaközpont saját belátása szerint kiadhat két, egymást kiegészítő részvizsga-bizonyítványt is. Részvizsgát vizsgarendszerként önmagában akkreditáltatni nem lehet.

szóbeli készségek: beszédkészség, hallás utáni értés készsége. A közvetítési készség mérése tartozhat a szóbeli és az írásbeli készségekhez is, függően a vizsgarendszerben elfoglalt helyétől.

vizsgahely: alapító okirattal rendelkező oktatási intézmény vagy cégbejegyzéssel és FAT intézményi akkreditációval rendelkező jogi személy, amelynek épületeiben egy vizsgaközpont a központ adott épületein kívül a vizsgákat megszerveztetheti. A vizsgahelyeket is megvizsgálják a szakértők, és megítélik, hogy a törvényi szabályozásnak minden tekintetben megfelelnek-e, és így alkalmasak-e vizsgáztatásra.